Kövesdi Ferencné: A madárkák fáznak, eleségre várnak!

A madárkák fáznak, eleségre várnak!

Hópelyhecskék szállnak, hullanak a fára,
Fehér lepel terül az egész világra.
Halkulnak a zajok, csendes már a világ...
A puha hó alatt alszik a hóvirág.
Madarak csipognak, a tetőre szállnak,
Éhesen pislognak, eleségre várnak.

Kicsi Unokáim magot szórnak,
Barátsággal nekik szólnak…
Reménykedve, örömmel csipognak,
Majd tavasszal hálából dalolnak.
Füttyüktől lesz hangos a táj.
Ha dalol a sok víg madár.

Kövesdi Ferencné - Teréz
498
kovesdiferencne - 2010. december 30. 11:53:14

Kedves Barátaim:Juli, Keni, Ildikó, Rozál, Zsike, Viola és Gyöngyi!
Köszönöm, hogy Ti is szeretitek a madarakat!/Na nem a "jómadarakat"!Anyukám szokta mondani az öt gyermeke közül annak, aki éppen valamilyen "csínyt" követett el...
néha én is voltam "jómadár"!/
Drága Keni! Elhiszem, hogy vágyódol a kerted után...de
a testi épséged fontosabb...hát most már az emlékek majd besegítenek.
Igen Viola! Mi tudjuk, hogy mit hoz a gyönyörű tél./Hát
lapátnyelet is és mi nagy "hóhányók"leszünk ilyenkor...!/
Gyöngyikém....a Te szakértelmed...és ahogyan elmeséled nekünk a madaraidat az példaértékű. Mennyi örömed lehet a kis vendégeidbe!
A lelkem megkívánta azt a hangulatot.
Boldog Új Évet kívánok Nektek sok szeretettel:Teri

1119
tatos - 2010. december 29. 23:17:11

Kedves Terike.
Nagyon élveztem kedves versedet és kinéztem a teraszomra megnyugvás képpen, hogy megjöttek e a kismadaraim.
Egy Gerlepár akik lent a terasz kövéről szedegetik össze a magokat.
Egy tepsiben kilenc madár volt eddig a legtöbb. Kistányéron körbe négy.Vegyesen széncinege és veréb. szinte hihetetlen, ahogy megférnek egymással. Vannak kirívó esetek a kis dagi, cinege, aki sokáig eszik csak is egyedül, utána pihen és aztán repül el a helyére. Már felettek két kiló diómat, Egy csomó búzát, kölest és napraforgót, de nem sajnálom tőlük mert annyi jó érzést kapok tőlük, ahogy leselkedem utánuk.
Sok sikert kívánok Jó egészséget boldogságot békességet az új esztendőben szeretettel Gyöngyi.

277
farkas viola - 2010. december 29. 09:56:53

Kedves Terézke!
Aranyos a versed, én is rakosgatom ki a magot a madaraknak, azután jó lenne csak a szép oldalát látni ennek a csodálatos hóáradatnak, de bizony, - mi tudjuk - a sok hólapátolás is beletartozik a szépségbe, azután sajnálom a fenyőket, tujákat és mindenféle bokrokat, amint a nagy hótehertől lehajlanak, szinte a földig. Most jut eszembe, mi is így hajladozunk a sok teher alatt! Látod, hova jutottam gondolatban, szinte átbillentem az egyensúly kedvéért.
Boldog Új Évet kívánok szeretettel: Viola Pfft

2175
hzsike - 2010. december 28. 23:43:41

Kedves Terike!
Puha, meleg, szeretettel teli szép verset írtál.Jó volt olvasni.
Szeretettel: Zsike

1209
angyalka - 2010. december 28. 20:57:02

Kedves Terike!
Aranyos versikéd meghatottan olvastam.
Mily véletlen ma én is egy pici szabadidőmben ugyanezt a témát fogtam meg, és majdnem ezekkel a szavakkal írtam. Még nincs fent, de 2 hét...
Szerettem versedet:RozálkaWinkWinkWink

1160
Kokesz - 2010. december 28. 18:58:43

Kedves Terike !
A legkedvesebbeket őrzi versed, mert a szeretet a természet rejtelmeibe is elvisz bennünket, no és az unokákat is erre buditod.
Remek!
Szerető üdv
Ildikó

298
keni - 2010. december 28. 11:21:10

Drága Terézkém !


-- Annyira sajnálom, hogy az utóbbi években már nem látogathatom a kertemet, és nem etethetem a madarainkat, mert az erős lejtőn még a kocsi sem tud felmenni, és a házunkhoz a kaputól olyan sok síkos havas lépcső van lefelé, hogy ilyen hóban szinte megközelíthetetlen.

-- Nem volt ez mindig így, de betegségeim ezt már nem teszik lehetővé...

-- Valóban vágyom a Dunabogdányi táj szépségére, mert rálátással vagyunk teraszunkról - Kisoroszi előtt a Dunára, ami ilyenkor a lombtakaró hiánya miatt még jobban pompázik..

Szép versedet irigykedve olvastam, de nálunk már - csak ez van !


Nagy Szeretettel !

- keni -

1464
kuzmajulianna - 2010. december 28. 09:29:02

Drága Terike!

Ugye milyen szép ilyenkor is a táj? Hűséges kis madaraink bizony nem feledkeznek meg rólunk és a nyáron is gyakori vendégek maradnak nálunk,megörvendeztetve minket csodálatos énekükkel.

Nagyon szép versedet szeretettel olvastam:Juli

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.