Bakos József: Pamut mamut

Pamut mamut

Sötét éjben tappancs dobban
ablakomon ormány koppan.
Álmos szemem tágra nyílik,
plüss mackóm is hozzám bújik.
Mi történt itt? Földindulás?
Mi ez a nagy felfordulás?
Álmom csendjét mi zavarja?
Szobám rendjét ki kavarja?
Függöny mögül suttog csendben
félénk szóval beszél nekem:
- Méretem bizony hatalmas,
mégsem vagyok vérszomjas.
Testem puha, bundám rojtos,
sárcseppektől kissé foltos.
Messzi földről jöttem hozzád,
s lennék én a barátod.
- Bújj elő hát, mutasd magad!
Szobám téged is befogad.
Előlépett, pislogott,
szeme csak úgy csillogott.
Mosolygós volt, kissé kopott,
édes, kedves, pamut mamut.

Bakos József
1748
Ligeti Eva - 2011. január 17. 22:53:19

Kedves Józsi!
Aranyos a versedGrin
Mire késztet ez a két szó...
Üdv.Éva

1955
Kzella - 2011. január 17. 20:07:00

Kedves Józsi!
A te versed is aranyos a mese világából!
szeretettel:Gizella

1160
Kokesz - 2011. január 17. 20:02:59

Kedves Józsi!
Nagyon örülök, hogy te is beálltál a pamut-mamut verselő versikét irók közé.
Kezdem azt hinni, te voltál, aki kitalálta!
Semmi baj, nagyon ötletes a cim. Kiváncsi vagyok ki lesz a győztes, de te máris tapsot érdemelsz!!!
szerető üdv
Ildikó

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.