Őszi vers
Fúj a szél s esik az eső,
Esik az eső s fúj a szél.
Borús, szürke az ég.
Mindezek hirdetik, itt az ősz.
Sárgulnak a falevelek
Le is hullnak nagyon gyorsan
Fűzfa bús fejét lehorgasztva
Azt mondja: mindennek vége.
Amikor még nyár volt
A Nap hevesebben sütött
Szerelem tüze forrón fűtött
Amelyet az őszi szél elfújt.
Ősz van, ősz van
Magam vagyok.
Örömnek tüze nem lobog,
Ha tél fátyla eltakarja.
Köszönöm szépen! Rövidesen a tavaszról kell írnom. 🙂
Kedves Nati!
Az ősz mindig olyan lehangoló tud lenni. A borús, szürke ég nekem mindig az elmúlást juttatja eszembe. De már kopogtat a tavasz, s hozza magával a szép időt és talán az új szeremet is.
Szeretettel gratulálok versedhez(f)Kata