A nemzet
Honfiak talpra! Dicső népünk sírva
Kiált magáért! Ne hagyd el földedet
Óh, szeretet Magyar! Mély barázda járja
Át megtört falainkat. Kiáltsd az egységet,
Ifjú! Hazádat kóbor lángok felégetik…
Dicső földünkön fájdalom tipor végig.
Sanyarú sors könnyei áztatják talajod,
Emléked a sárba vész, elveszik értékeid.
Mások hatalmát vágyod, elveszett sajátod…
Diadalok áradnak feléd, de Te eltakarod…
Szép kiállás, állásfoglalás!!!! Szeretettel gratulálok: Zsuzsa
Az első versszakot pátoszosnak találom, a második azonban nagyon tetszik.