Hátrabukfenc
Tudathasadásokat hányok eléd
Mit nem értesz
Az egészet nézd
Ne
Azt keresd bennem min élek
Hetek óta.
Elnyűtt intertextualitáshoz terítek inkább,
,,S a vágy, öröm szívedbe fúlt, törött.”*
Bár nincs már valódi dicsőség
Csak plágium
Valódi gondolat nélkül,
Alvás paralízis.
Hagyd, nincs értelme amúgy,
Nem értem, hogy került oda
Femme fatale másnap
És most visszafelé.
*Részlet: Reményik Sándor Magános öröm című verséből
Polaritás
Örömtől nem lesz senki asszertív,
nincs idill mi örök.
Életünket körbefonó
törvények között
nemcsak a víz fagyáspontja objektív.
Lelkivilágod ívét nem hajlítják meg
a rímek.
Bár tudod, nincs \’én\’
csak helyzetekbe ékelt
mások visszaverődése.
Tagadásokba szorulva mutatod meg kiléted,
hogy könnyűnek tűnik az minek súlya nagy
keresed a középutat és mégsem,
értéked abban van,
ami nem vagy, ami nincsen.
Fagyáspont alá soha nem érő higany
kevert puding kivivel,
Már lehet ami nincsen mert van ami volt.