Álomhintó

A falak némán közelednek felém,
néha az ablakba üvölteném,
ha van erény,
hová tűnt a remény?

A magány kopog az ajtón,
várja, hogy behívják.
Nem ül senki az álomhintón,
ezért hazahívták.

Kinyitom az ajtót,
hadd jöjjön hát,
ébressze fel az alvót,
ki oly régóta vár.