Katona, délceg vitéz a párom,
Szerelmes vagyok, ez nem álom?
Bor ízében füst vegyül s nem látom,
Mitől ilyen mámoros a határon.
Én nyugodtan alszom, mert ő őrzi álmom,
Vigyáz rám is messze túl a láthatáron.
Nem tudom, hol s merre találom,
remélem hogy távolról én is épp ő reá vigyázom.
Talán a horizonton fénylik már a béke húrja,
Csak ezt a délceg vitéz még nem tudja.
Titokon szeretne ő is hazamenni, a szívében megpihenni, de a csatatéren helyt kell állni.
Volt már számos csata, s lesz még ezer másik,
Nem csak rajta múlik, s nem is csak ő hibázik.
Egységben az erő, jó sokan megmondták,
hol sok ember van ott elméleti a barátság.
Katona délceg vitéz a párom,
Szerelmes vagyok talán álom?
A könnycseppjeimbe napfény vegyül,
Ha meglátom, hogy jön felém szemben az állomáson.
Írta: Forgács Enikő Rita
Dátum: 2020.10.02.