Kezed kezembe simul szelíden,
némán ballagunk a folyóparton,
lágy szellő cikázik – ide libben,
mi némán folytatjuk majd ott.
Feledésbe megy minden,
az idő csak némán rohan,
ami lesz s volt kint bent,
feledi perceit gyorsan.
Mellettem maradsz és én melletted,
a holnap is eljön s múlik is el,
A múló percek itt repkednek,
A múlt az elmúlt úgy hiszem.