Ifjú Ábránd
Ábránd, csupán
Mi neked szól
Magadban valahol
Csak ábránd volt.
Ifjú, hűtlen álom..
Mely többé nem ereszt,
Téli létem, sötét kereszt.
S én csak magát várom.
Várom a buszon, a réten..
A rég elveszett kék égen.
De maga vissza nem jön..
Várja, tovább gyötörjön.
Ábránd, élő vágyakozás.
Tűzbe fürdő, jeges látomás.
S én máig magát látom.
Ifjú, égető halott álmom.