Valaki

Valaki mèlyen, felemel, leránt,
Valaki gyászolja önmagát,
Valaki kavargó messzesèg,
Valaki megtart és reménység.

Kezét nyújtja, fáradt eres kezèt
S csak egészen ritkán èrzi úgy,
Hogy nem bírja két karja,nehéz,
Terhek alatt nem roskad, tanít,

Zsákodba pakol gondokat,
Hogy megtanuld te is és elbírd,
Mikor azt érzed nincs tovább,
Egyedül hagyott a nagyvilág,

Ez örök kéz majd ismét lenyúl,
Ès mutat neked még pár csodát,
Mert egyedül ő van velünk,
Csak is Isten az üdvözítőnk!

“Valaki” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. “Mert egyedül ő van velünk,
    Csak is Isten az üdvözítőnk!”

    Nagyon szép bizonyságtétel.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!