Drágámnak szólítva

Álmodban már átsuhant,
Álmodban a gondolat.
Miként leled végül meg,
kitől lelked ingatag.

Meglátva őt elöted,
ráfordul tekinteted.
Szíved egyre zakatol,
mikor szem feléd hajol.

Egy a ritmus mind két szívnél,
egy a dallam két léleknél.
Megszólaló melódia,
szerelembe burkolódzva.

Bátorságban oda menve,
szóra inted nagyot nyelve.
Szíved egyre zakatol,
szívedbe ő behatol.

Ajkát akkor szóra nyissa,
nyájas beszéd száll ki rajta.
Egyre jobban babonázik,
szíveden ő zongorázik.

Idegesen szemed lehajtva,
szavak szádat el nem hagyva,
kicsit magadba roskadva,
kis léptekkel meghátrálva.

Amint lépted hátra megy,
kezedet ő fogja meg.
Visszahúzva kicsit remegsz,
mellette most megpihensz.

Idegeség megtörve,
érintése megtörte.
Lelked gyengéd, szabad,
csókra nyitod ajkadat.

Ajkaitok összeérve,
boldogságod tűzben égve.
Fellángoló egész tested,
mámoros a lélek vermed.

Egészedet neki adva,
életedet fellángolva,
veled élve boldogabban,
veled léte egyensúlyban.

Sokszor érzed nincs már kiút,
sokszor a fájdalom eluralkodott.
Összerogyva, földön sírva,
holnapodat rosszként látva.

Kicsorduló könnyek hada,
arcodat jól elcsúnyítja.
Könnyek abba nem maradnak,
nyomai a fájdalomnak.

Áldás keze feléd nyúlva,
arcodat végig simítva,
könnyeket letörli róla,
fájdalmadat kezében fogva.

Kezedet majd megfogva,
felemel jó magasra.
Átölelve, megnyugtatva,
ajkadat jól megcsókolja.

A holnapba már vele tartasz,
a kilátásod esélyesebb.
Vele az oldaladon,
szebb lesz majd a holnapod.

Párod lesz ő életedre,
párod lesz ő mindörökre.
Kettő hattyú folyón úszva,
kettő fél szív összefonva.

Szólj hozzá!