A Hangyaboly

Mily rét mely bújtassa a hangya sereget,
melyek mind bolyba tömörülnek.
Szorgos kis munkások végzik a robotmunkát,
részét formálva jelentéktelen életüknek.

Gyűjtögetnek, építenek és élnek, mint halandó,
hogy rögös életük maradjon majd egyúttal pórrá váljon.
Málhás munka kevés haszon, learatja a felsőbb való.
Nekik haszon csekély vigasz, csekély otthon.

Mily kín így is az élet, ám rosszabb még így is lehet.
A rét nem csak belőlük áll, ott van ő,
ő ki magát feljebbinek érzi, mind látják az óriást.
Óriás, gaz fenevad, nevén ember.

Lépked, lépked mit sem látva,
a hangyát nem véve ember számba.
Tapossa, tapossa lépteit vissza nem fogva,
lerombolja, meggyilkolja, lelküket átküldi a túlvilágba.

Ki látja e-képet mind szörnyülködhet,
ám eme kép ismerős lehet mindegyiknek.
Kép mit e-versszakok megformálnak,
saját fajom képéről formáltam.

Látod a hangyát, kicsiny apró munkás,
ő szimbolizálja a kis ember munkást.
Látod ottan a nagy ember formát,
ő szimbolizálja a felsőbb valót.

Mert mind ki nem vak látja,
a kis munkást úgy eltiporja,
mint az ártatlan hangyát.
Képez egy áttörhetetlen vonalat.

Mily kár, hogy mind ezt nem is véve,
saját rétege is úgyszint szipolyozza.
Mert nincs ki megállítsa,
ezen sors beteljesült születése óta.

Kitörni ő próbál, ám rosszul sül el többször,
lásd itt a hangyát, lásd, hisz igaz képet formál.
Ha végül mégsem látod, csöppen a vér.
A vér mely lelkedet sújtja, mint a csont széttördel.

Igazságot ne keresd, e-képben úgy sem lelsz.
Minő hazugság, hogy így is boldog az élet.
E-kép csak a jelenlegi pont,
Talán tényleg úgy hiszed nincsen ki út.

Miért hagynád e-képet végérvénybe lépni?
Úgy hiszem van ki út, még ha nem is látszik.
A harc e-világban képes testet ölteni,
E-kártyát ki kell játszani.

Még ha lelked meg is repedezz,
még ha életed kenyérét is epedezz,
akkor is lépj ahogy ő is hangyára lépett.
Használd erődet, egy új képet képezz.

Majd mikor a hosszú harc után,
megtörve a nagyok trónjára léphetsz,
ne rossz képet formálj a hatalom trónján,
emlékezz vissza, gondolkozz a múlt alapján.

Léptesd bábúidat úgy miként azt kellene,
saját érdeked ne helyezd előtérbe.
Minden lépésnél kérdezd meg, jót teszel-e.
Minden gondolat elött, tudd honnan kezdted.

Eme kép formálja lelked,
e-kép még csak egy ábránd.
A remény ott rebeg szemedben,
csak rajtad áll meg-e léped.

Szólj hozzá!