Öregség

Már megint egy újabb év,
De legalább köztünk vannak!

Fáj a hátuk, fáj a kezük,
De legalább lábának!

Megőszültek, az meglehet,
De legalább van hajuk!

Mosolyukat elvesztették,
Most nekünk kell vissza
adnunk!

Azt mondják, hogy nincs már
hasznuk ,
De sokkal többet érnek!

Gondoljanak néha bele,
Eddig kikért is éltek!

Akaratból, kitartásból,
Mutattak százszoros példát!

Éppen ezért, ne szégyelljék,
Hogyha már nem bírják!

Fájó testük, eres kezük,
Jelzi mennyit is dolgoztak!

Szemekből a fény elveszett,
Mert lelkükben öregedtek!

“Öregség” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. “ne szégyelljék,
    Hogyha már nem bírják!”

    Bizony így van. Bölcs soraid tetszéssel olvastam.

    Szeretettel: Rita🌸


  2. “De legalább lábalnak!”

    “Mutattak százszor is példát!”

Szólj hozzá!