Olyan sok ember volt,
aki régen mellettem állt.
De hűek voltak hozzám? –
azt nem igazán mondanám…
Elkorcsosult ez a világ, és
most írnék erre valami sértőt,
hogy észre vegyék magukat ezek
a barátnak nem nevezhető illetők
És elkacagom magamat, miközben
az ócska, hamis képeket nézem,
hogy igen… megint itt tartunk
ott, ahonnan még el sem mozdultunk
Összeszorítom a fogaimat és
úgy teszek, mint akinek minden jó,
hogy ne bántsam meg azokat, akinek
a szíve igencsak számító.
