Szeretnék hahotázó kisgyermek lenni,
Kinek a homokvár a palotát jelenti.
Ki óriások földjére lép felnőttek körében,
S kinek őszinte szava mind kíméletlen.
Szeretnék makacs tinédzser lenni,
Néha-néha hajszálnyit lázadozni.
Barátokkal hódítani a zene hullámait,
Megélni a szerető család egyediségeit.
Szeretnék egyetemista felnőtt lenni,
Ki a gimi után fel tud lélegezni.
Majd egyedül próbálgatni új szárnyakat,
Önállóan élni és munka után böngészni.
Szeretnék boldog menyasszony lenni,
Ki az esküvőt izgalommal szervezi.
Kinek szemébe csillogással néz vőlegénye,
Az oltárnál esküdve az örök hűségre.
Szeretnék szerető anya lenni,
Gyermekeimnek az életet adni.
Fáradtan kelni hajnalok hajnalán,
Reggelinél örülni a mosoly láttán.
Szeretnék végül idős bölcs lenni,
S minden emléket magamban őrizni.
Mindent megélni, semmit megbánni,
Társamra végsőkig szerelemmel nézni.