Karba kaptalak merészen,
járhat ezért egy egészen
pici
puszi.
Tesi után így jó menni,
hihetetlen, hogy van ennyi
izom,
bizony!
A sulihoz elutazol,
nagy út ez a Tisza-parttól
neked,
nekem.
Kapaszkodsz te a nyakamba,
lélegezni hogyan tudna
fiúd?
Kiút
csakis egy van, ha leteszlek,
de fáradt vagy, nem eresztlek
se így,
se úgy.
Ez biza egy metafora,
elviszlek én mindenhova,
hiszen
hiszem,
hogy engem el te sem engedsz,
szeretjük egymást, bármi lesz.
Te is.
Én is.