Páli Nauszika: Madár
Árván szállott
madár a fára
keresi helyét
a nagyvilágban.
Egyedül van
nincsen párja
, s ezenkívül
nincs barátja.
Családi fészek
otthon várja
egyedül él
a kis szobába.
Nem mozdul ki
csak családdal
magától nem száll
a pusztaságba.
Be zárkózott
nem nyit soha
nem keres
nem kutat, s
nem is csoda,
hogy egyedül van.
De mit tegyen?
Bizalmatlan.
Nem bízik a madarakba.
Van neki
az édesanyja
ő neki a vár,
a bástya
ki vele van mindig
jóban, s rosszban.
Ez a vers, most
itt és vége,
de a madár sorsa
nem ért végbe.