kihűlt

az ágy alattunk könnyezve
görnyed össze
a paplan redői közénk ékelik a csöndet
a markodba szorítva hideg meztelenségünk
amit átcsikorgatsz a fogaid között
mert már nem érhetsz hozzám többet
máshoz meg nem akarsz.
el akarsz válni a köldökzsinórtól
a valóságtól
tőlem
távol
háttal öltözöl
felkapcsolva a villanyt hátha kiégetsz. végül
a lányunkra rázuhan a fény át a küszöbön
és megszakad a szívem

“kihűlt” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Benne van a kifinomult női érzékiség, a túlzott érzékenység ( ami nem baj)
    Újító stílusod megragadott!
    Szeretettel:Gugi

  2. Megrázó sorok. A szív nagyon erős szervünk. Én is többször gondoltam már, hogy megszakad a sok-sok fájdalom miatt, de nem.

    Szeretettel: Rita💐

Szólj hozzá!