Kárpátalja

Egy város, melyről ódákat lehet zengeni,
s amit sokan e névvel jellemzik,
Szeged a napfény országa,
költők és diákok cinkostársa.

Magas Keleti-Kárpátok lábánál születtem én egykor,
hol a Tisza vize sebesen érkezik, s aztán lelassul.
Szép mezei városban jöttem e világra,
drága Beregszászom, a Jó Isten megáldja.

Sok magyar költőnek volt e táj kedvence,
Petőfinek is itt született a Tisza című verse.
Gyerekként én is gyakran jártam arra,
hol a Kis Túr siet a szőke Tiszába.

Magyar Föld volt ez rég, több, mint ezer évig,
drága Jó Nagyapám is érte adta vérét.
Magyarok az őseim, büszke vagyok rájuk,
én is magyarnak születtem, s az is maradok.

Bárhol is élsz, egyszer erre a tájra
utazz el: szépség-dús, s titkok hazája.
Más itt a hold, mint másutt, énekében
bánat is bájos, gyöngyruhás reményben,
s hajnalokban piros lovak sörénye
lángol színt a még bóbiskoló égre,
s búcsúzó csillag csók-pillanata
döbbent szívet: a Világ Csillaga!

Ilyen tájat eddig sehol sem láttam.
Folyók tobzódnak szivárvány-csodákban,
ezüst zengést adnak a hegysötétnek,
fenyőkben mélység és magasság: lélek.
Különös föld! Akárcsak Csillagában,
nyugalmában is elszállni kész szárny van.
Arany tücskök szórnak szikrát a réten:
Szépség-tűz gyúljon alkonyi mesékben!
Az esték illatban, sziromkehelyben,
s az ember helyett eltűnődő csendben
máris égen a világ-jel maga:
Kárpátalja fenséges Csillaga.

Tavaszkor e táj még szebb, mint a nyárban:
határtalanban viráglobogás van,
fű, fa, bokor, újult kristályú ének
mutat erdőt, rétet, felhőt: Egészet, –
kis ékszerekből összeáll az Ékszer,
s messzeséget koronáz Messzeséggel.

S ősze oly szép, míg pirosat keverget,
s barnát zöldjébe ballagó hegyeknek!
Majd sárga füttyent, jön függönyös eső,
s köd, a csúcsok közt furán eltekergő,
szürkén lóg vízbe kis törpék szakálla,
s a Felejtés emlékezik a Nyárra.
Ám azt is láttam: hányan meg sem értik
se történetük elejét, se végit,
az eddigit! Múltjuk. Igazat adnak
gőgös ukránnak, butított magyarnak.

Gyógyíts sebet, sajgó emberi lelket,
Láthatatlan Varázslat! És szerelmed
mutassa fel szíveknek a Csodát!