Katyvasz
Éjjel kínzó lázálom gyötört,
Megannyi őrült rab, megtört.
Állatok vezettek pórázon embereket,
Kiállításra vittek mindenféle szennyeket.
Látván, itten unottan ácsorogva:
Flörtöltek roppant színesek nyálcsorogva.
Lengették biz nagy molinókat,
Hirdettek vélük hatalmas haladókat.
Amott meg, tüzeket gyújtanak,
S melegségét érezve fújtatnak.
Nini, gladiátor harcot vívnak
Régjó testvérek egymásnak ugranak.
Ideje lenne már felébredni,
Sosem jó badarságot beszélni.
Dehát tárva a szemem…
Ez valóság, oh fejem!