Amikor hívsz,
mindent színesben látok,
De amíg rád várok,
beborít a szürke szín.
A legnagyobb sötétben
csak érintésedre vágyok,
S szavaid erejétől szállok,
így teljesen elkerül engem a kín.
Néha pajzsom vagy,
s ha kell, várként állsz ott,
Ezzel megtörve az átkot,
melyet egy idegen az elmémbe írt.
