Ízekre szedve

Halkan csattan az ostor,
Vezesd a végét a mára,
Sodródásból cigarettát
Sodorj most, még utoljára,

És tudni fogom, mit teszel,
Hajíts egy követ a vízre,
Végtére is, jól ismerlek,
Szétszedlek négy alapízre.

Sós – a gyöngyöző verejték,
Most hogy láttál, kibuggyan,
Bor a véred és pezsgő lesz,
Nemesebb – egy palackban.

Keserű – a távozás,
Tudom, én is csináltam már,
Ez a munkám, nyújtson vigaszt:
Hogyha szépre gondolsz, az vár.

Édes – emlékek életről,
Mályvapók, virágkabát,
Hozd, ezek a tieid,
De van ilyen is odaát.

Savanyú – a mosolyod,
Ha félsz is, leplezd, kérlek,
Dante vagyok, ez színjáték,
És Isten küldött érted.

“Ízekre szedve” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!