Halkan csattan az ostor,
Vezesd a végét a mára,
Sodródásból cigarettát
Sodorj most, még utoljára,
És tudni fogom, mit teszel,
Hajíts egy követ a vízre,
Végtére is, jól ismerlek,
Szétszedlek négy alapízre.
Sós – a gyöngyöző verejték,
Most hogy láttál, kibuggyan,
Bor a véred és pezsgő lesz,
Nemesebb – egy palackban.
Keserű – a távozás,
Tudom, én is csináltam már,
Ez a munkám, nyújtson vigaszt:
Hogyha szépre gondolsz, az vár.
Édes – emlékek életről,
Mályvapók, virágkabát,
Hozd, ezek a tieid,
De van ilyen is odaát.
Savanyú – a mosolyod,
Ha félsz is, leplezd, kérlek,
Dante vagyok, ez színjáték,
És Isten küldött érted.
Köszönöm szépen! :))
Nagyon jó vers! Gratulálok hozzá, remekmű!