fragmentált

a soha véget nem érő gondolatok
száma is véges
ha elkezdem őket számolni

álmomban meglátogatom Istent
és szétnézek a mennyben
hátha megtalállak

ha pirosat kékkel keverem
olyan lilát kapok mint
harapásod nyoma a karomon

túl sokáig öntözted a virágokat
hiába figyelmeztettelek
és elhalt mind

a mennyben is vannak virágok
Isten megmutat téged köztük
összetaposnálak

a jobb karom lila és fogad nyomát viseli
a bal pedig sápadtan lóg
nem szereted a szimmetriát

hallasz ha kiáltok
de úgy teszel mintha mégsem

vajon bele lehet fulladni az álmomban lenyelt hajszálakba?

Szólj hozzá!