a soha véget nem érő gondolatok
száma is véges
ha elkezdem őket számolni
álmomban meglátogatom Istent
és szétnézek a mennyben
hátha megtalállak
ha pirosat kékkel keverem
olyan lilát kapok mint
harapásod nyoma a karomon
túl sokáig öntözted a virágokat
hiába figyelmeztettelek
és elhalt mind
a mennyben is vannak virágok
Isten megmutat téged köztük
összetaposnálak
a jobb karom lila és fogad nyomát viseli
a bal pedig sápadtan lóg
nem szereted a szimmetriát
hallasz ha kiáltok
de úgy teszel mintha mégsem
vajon bele lehet fulladni az álmomban lenyelt hajszálakba?