Minden éjjel meghalni kicsit,
csendben hullni az éj üregébe,
s minden reggel újjászületni,
visszakapaszkodni a fénybe.
Álmok foszlánya köt, majd szakad,
időtlen térben kering a lélek,
mégis, mikor felkelek újra,
a világ mindig ugyanaz: élek.
Talán csak illúzió minden,
álom vagy ébrenlét; mi a való?
De minden lélegzet új kezdet,
és ez a folytonos változás a haladó.