Lobogó téboly a gyász.
Elveszíteni valamit,
ami a részed volt,
de sosem volt a tiéd.
Mint tüzelni a téli jégben.
Hasogatott kuglik,
mindenfelé repkedő faszilánkok.
Végül összesöpröd,
műanyagzsákba szórod,
és megy a kazánra.
A fa mázsájára,
évről évre drágább.
Globális felmelegedésre
épülő ipar.
Kié is az a fa?
Akinek a területén kinőtt?
És ő ezt eladja neked,
pénzért,
a fa végül a tiéd lesz.
De volt-e valaha
emberé egy fa?
Ha jogi szempontból vizsgáljuk,
akkor minden bizonnyal.
De mit ér
egy törvényszék bírálatában
a szeretet?