Éhesen szemlélődöm,
Mikor áldozatom felől érdeklődöm.
Azt hallottam fekete,
De nem a szíve, hanem a lelke.
Elsorvasztotta már pár barátom,
Mikor én mélyen aludtam téli álmom.
Felkeltem hát én is,
Hogy bármi történjék is,
Még kaparinthassak egy darabot belőle.
S hogy ki vagyok én?
Az önvád.
