Elsárgult könyvlapok őrzik
Régi versek illatát
Őszülő szívek papírra vésett
Sóhajfonatát
Nevet, könnyet, mosolyt,
Embert, esztendőt és szeretőt,
Kedveset, kőszívűt, hitetőt
Maradni hűnek, erősnek
Alkonyat orcáján is derűsnek
Ragyogni kéne kéken
Angyalszárnyakon repülni
Dúdolni altatót, bölcsőt, ringatót
Nyugodni Krisztusnak kebelén
Imára kulcsolt tenyerén
