Sakk lépés
Sorsom irányítja életem,
Sakkbábúként lépkedem.
Hagyom, hogy Ő irányítson,
Ellene tenni nem akarok.
Egyet előre, kettőt hátra,
Ólomként nehezedik a lábam.
Nehezemre esik lépkedni,
A lépést helyettem a Sors teszi.
Meg kell bíznom most benne,
életem teszem a kezébe.
Csak titkon reménykedem,
Jól irányítja életem.
Gúzsba kötött érzésemet,
Neki most átengedem.
Ordít a csönd lassan,
Szívem dobbanása kattan.
Úgy gondoltam Királynő vagyok,
A táblán feszítek, mint a nagyok.
De a Sors keze most is lecsapott,
Csak paraszt bábúként vagyok.
Elsőként dőlök ki a soról,
És nem állok föl a porból,
Félretesznek, majd kellek,
Talán egy földi idegennek.
Budapest, 2007. 09. 30.
Harminchét
Harminchét éves most lettem én,
Harminchétszer tizenkét hónap már az enyém.
Harminchét esztendőből csupán,
Harminchét gyertya ég a tortán.
Elfújni nehezebb, mint gondoltam,
A gyertyalángok ide-oda csapódnak.
Kinevetnek, megviccelnek most engem,
Csak fújok-fújok, nincs mit tennem.
Gondolatom ilyenkor körbejár,
Vajon eltört-e harminchét pohár?
Elkoptattam-e harminchét pár cipőt?
Miért van ősz hajszálam, mi kinőtt?
Harminchét év alatt mit értem el?
Van-e Férfi, aki megérdemel?
Harminchétezerszer ki mondtam-e Neked:
Édes Fiam Örökre szeretlek!?
Volt-e harminchét szép napom,
Süttetni hasam a napon?
Volt-e harminchét boldog percem,
élvezni csupán az őrült szerelmet?
Mennyi időt szántam vajon magamra?
Mennyi azaz idő, mi enyém maradna?
Harminchét röpke perc vagy óra?
Harminchét éve miért születtem e Világra?
Bp. 2008. 01. 26.
Én, Neked…
Csak arra gondolok, Neked mit adhatok,
Mi lenne az, mi emlékeztet, mi Én vagyok.
Most csak Magamat adhatom Neked,
Mi Én vagyok ma, azt eléd teszem.
Csak rajtad áll, hogy mit kezdesz vele,
És szívedben meddig élhetek Veled.
Vagyok a szél, mi hirtelen erőt kap,
Lesöpör mindent, majd később lehiggad.
Vagyok a napsugár, fényes gyönyört adó,
Aranyló fényemtől, szíved reményt kapó.
Vagyok egy májusi zivataros záporeső,
Tápláló új tavasz, szerelmet melengető.
Most csak Neked vagyok ily szép, kedves,
Szívem és szíved most pillangóként repdes.
Fogadj el ilyen széltoló fényesnek,
Néha szomorkodóan vidám édesnek.
Mert Velem oly jó és szép az élet,
Neked adom minden szív meleg erényem.
Előszó
Egész életemet írom versbe,
Egészen kis történetekbe szedve.
Bárki megismerheti életem,
Ki olvassa soraim szüntelen.
A sorok közé látva érzi,
A lelkemet mi nyomja, mi félti.
Megtudhatja a sorokból,
Az eszem olykor mire gondol.
Csak reménykedhetem,
Érthetően írtam meg,
És nem kell kitalálni,
Az orvosoknak analizálni.
Egyszerű ember vagyok én,
Ki a remény szárnyán szállni vél,
Mert most szót kaphatott,
Ezért sok tollat koptatott.
Mondanivalóm határtalan,
Lehet néha épp tárgytalan.
De úgy vélem most a világban,
Vagyunk még valahányan,
Kiknek ily szó adatott,
Kezébe tollat foghatott.
Megírni mi a véleménye,
Hitet önteni a reménybe.
Ha olvasod e sorokat,
Ne nézz mindig nagyokat.
Igaz érzéseket írtam,
Miket életemben viselni bírtam.
2007. 06 hó
BERI ÉVA
Kedves Poeta70!
Köszönöm őszinte véleményed, jólestek szavaid. Úgy látom jó emberismerő képességgel rendelkezel. verseimből hamar megismerhet az olvasó.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire értékelhető verseket vetek papírra, de most látom megérte itt be mutatnom őket, hiszen hozzáértő emberekkel találkozom és tanulhatok tőlük.
Valóban a versek elejére kellett volna tennem az Előszó versemet, de ezen akkor nem is gondolkodtam.
Sok sikert Neked is!
Üdvözlettel: Éva
Kedves Éva!
Verseid nagyon súlyos tartalmúak és elgondolkodtatóak. Érezni bennük a keserűséget és a vágyat a boldogságra. A soraidból azt érzem, hogy hagyod magad sodródni az élettel.
Vannak időszakok, amikor elszámolást készít az ember az eltelt életéről. Ilyenkor hajlamos a negatívumokat felsorolni először. Gyűjtsd össze az apró kis örömöket, szeretetmorzsákat is és írd le magadnak egy képzeletbeli, vagy akár igazi naplóba, a rossz dolgok mellé. Biztos, hogy egy kicsit jobb lesz, kiegyensúlyozottabb lesz a mérleg két serpenyője.
Verseid nagyon szépek és a sorok szinte húsbavágó őszinteséggel éreztetik velünk a szomorúságodat. Ez az első két versben nagyon szép képekkel megírva érzékelhető a számomra.
Harmadik versed egészen más hangulatú. A sorokban felcsillan a remény a boldogságra. A szép hasonlatok, természeti képek igazi tavaszi hangulatot varázsolnak elénk. Azt pedig csak kívánni tudom mindenkinek, hogy egy ilyen rajongással teli, szerető társa legyen, mint amit ezekben a sorokban leírsz. Bízom benne, hogy ezek az érzelmeid, viszonzásra találnak.
Előszó című versedben szinte összegzed mindazt, amit előtte írtál. Ennek a versnek a címe akár utószó is lehetne így a versek végén, vagy a többi elé kellett volna tenned. A sorai egyszerűbbek, nincsenek tele verselemekkel, hasonlatokkal, mint az előző három, mégis jó. Érződik benne a spontán őszinteség és reménykedés, hogy verseid olvasói megértik a gondolataidat.
Összességében nekem tetszenek a verseid és biztosan el fogom még jó néhányszor olvasni őket.
Az pedig ne zavarjon, ha valaki azt írja róluk, hogy "közhelyesek és unalmasak". Az emberi érzések soha nem lehetnek azok, pláne akkor nem, ha ilyen emberien és jól vannak megfogalmazva.
A versek nem munkadarabok, hanem szinte élnek és bennük van az alkotójuk gondolatvilága, érzelmei. Erről egyesek megfeledkeznek sajnos! Mindenkinek van saját stílusa és nem kell mindig "keménykedni". Az írás az egy olyan eszköz, ami segít helyretenni az életünket, ha tudunk élni a lehetőségével.
Te pedig ahogy verseid mutatják, birtokában vagy ennek a képességnek! További sok sikert kívánok neked és remélem a vágyaid is teljesülni fognak. Ne hagyd, hogy csak egy sakkbábú legyél, néha az embernek kézbe kell vennie a dolgok irányítását.
Őszinte üdvözlettel: Poéta.
Kedves Józsi!
Nagyon köszönöm.
🙂
Kedves Éva!
A hibát a versed közepén kijavítottam.
Üdvözlettel: Bakos József
Kedves Judit!
Köszönöm őszinte véleményed és értékelésed, megtisztelő. Jó tudni, hogy én sem vagyok egyedül a gondolataimmal. Kicsit kapkodva írtam le a verset és ezért a hiba a közepén.
Üdvözlettel: Éva
Tisztelt Leonardovics! köszönöm a kritikát, már vártam valakitől. Az érzelmeim irányítottak, de nem szeretnék egyszerűbben írni. Még nyitogatom a szárnyaim.
Üdvözlettel: Beri Éva