Intelmek.


Intelmek

Tégy tőled telhetően többet,
Tanítsd a tudatlan tévelygőket.

Vigyél virágot, világosságot.
Vigasztald vele a világot.

Kérj kenyeret a koldusnak,
Köszönd könyörületét kenyéradódnak.

Szólj szelíden, szép szavakkal.
Szeress szabad akarattal.

Kondra Katalin

“Intelmek.” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Kati!
    Nekem nagyon teszett a versed. Bizonyára olvastál hasonlókat is tőlem. Én szeretem ezt a formát.
    Gratulálok és további sikeres munkát kívánok!
    Szeretettel üdvözöl: – Pegazus

  2. Kedves Kondra Katalin !

    Nagyon nagyra becsülöm és értékesnek tartom az olyan embereket, akik így gondolkodnak, mint Te és ezt az értéket át is tudják adni embertársaiknak méghozzá csodálatos módon ! Gyönyörű versben !
    Tisztelettel: Major Gabi

  3. Kedves Keni!

    Örülök, hogy valaki megértette ezt a verset. Ezek valóban aforizmák és nem egy személyhez szólnak. Intelmek a címe, ebből is érezhető. A kérj kenyeret a koldusnak-azt jelenti, hogy akkor is adj, ha neked sincsen és, köszönd könyörületét…- alázkodj meg stb. Ez elég régi versem és a mai világban ezek az intelmek nevetségesen hatnak, de az emberi méltóságot őrzik. Nem a saját, hanem a másik, az elesett ember méltóságát. Erre is oda kellene figyelnünk.

    Köszönöm azoknak, akik olvasták.

  4. Kedves Kriszti !
    Ezek komolly szellemi és tapasztalati úton összeszedett
    külün – különálló / mély gondolati tömör sorok…
    Ezek igazi aforizmák, ami ma már ritkaság számba menő írásstílus, de nem utánzat, hanem valódi eredetiség.
    Ezek a sorok lehet, hogy játékosnak tűnnek, de véresen komolyak!!!!
    Nem szólhatnak egy személyhez, mert az aforizmák olyan rövid tömör tanítások, amik mindenkinek szólnak – már akik értik e mély gondolatiságokat….

    Ez nagyon komoly munka és nagy értékkel is bír.
    Tiszteletem értük…
    Szeretettel !
    keni

Szólj hozzá!