ÍRÁSTUDÓK ÉS –MAGYARÁZÓK


ÍRÁSTUDÓK ÉS –MAGYARÁZÓK

Régen, nagyon régen történt,
Mózes Parancsolatokban adott törvényt,
Isten akaratát buzgón teljesítve,
Mindenkinek, érthetően kijelentve.

Ez lett e nép vezérfonala,
Amit meg kellett tanulnia,
Hogy büntetés jár a rosszért,
És jutalom lesz majdan a jóért.

Áradt az Isten ingyen kegyelme,
Megjelent az emberek élelmesebbje,
Igyekeztek magukat előre tolni,
Az ajándékot felemelésükre fordítani.

Aztán jöttek jelentéktelen emberek,
És Parancsolatokat értelmeztek,
Magyaráztak, rendelkeztek, szabályoztak,
Paragrafusokat, rendszereket alkottak.

Mit szabad és mit nem, sűrű szövevénye,
Belebonyolódott a törvények tömege,
Írásmagyarázókra lett szükség,
Így ezek is pecsenyéjüket sütötték.

Az írástudó tekintélyt szerzett magának,
Vagyona megnőtt, s örülhetett díszes ruháknak,
A Mennyből kapott világosságot és erőket
Felhasználták, hogy másoknál különbnek tűnjenek.

Az Atya időnként küldött le prófétákat,
Kik korholták a parancsolatoktól távozókat,
És rést ütöttek a fojtó szövedéken,
Hogy könnyítsenek az elnyomott népeken.

De a tegnap igazsága nem bírta el őket,
Bűnhődniük kellett, s mind megölettek,
Majd elővették a hozott igazságokat,
Új törvényt gyártva, „díszítették sírjaikat”.

Eközben a háló egyre sűrűbbé lett
Teljesen eltakarta a kéklő eget,
A háló szálai közt sok tudós élősdi,
Az elnyomott szegényeket nem hagyják élni.

A kétségbeejtő rabság feloldására
Alájött Jézus Krisztus, az Istennek Fia,
Ő kettérepesztette a sötét kárpitot,
S a tegnap igazságába hozta a holnapot.

Megnyugtatta az örökös rettegésben tartott embereket:
„Ne féljetek, hiszen az Isten szerető mennyei Atya van
Veletek, aki kegyelmébe fogad mindenkit, tekintet nélkül
Arra, hogy tudja-e az írást magyarázni, vagy nem tudja.
Az Atya a SZERETET, és boldog, ha adhat és ismét csak adhat.

Mindnyájan ismerjük Jézus tanítását,
Igyekszünk is betartani útmutatását,
Bűneinkért kellett vérét hullatnia,
És kínkeserves kereszthalállal halnia.

Az Istenfiú elment, a nap leáldozott,
Kezdték magyarázni, mit Isten Fia hozott.
Értelmeztek, boncoltak, új szövedéket alkottak,
Könyvek tengeréből új tudások áradtak.

Minden szót külön-külön megmagyaráztak,
Könyvekbe menő paragrafusok bontakoztak
Ki, a keresetlenül egyszerű szavakból,
Melyet mindenki megért a Parancsolatokból.

A rengeteg könyvnek, szabálynak, tudománynak
Kellettek új értelmezők és kik újfent magyaráztak,
Következésképp, lettek magas állások, díszes pompával,
Fénnyel, szédítő tekintéllyel és hatalommal.

A Mennyből alászállt erők az önző sáfárok kezében szétfolytak,
S évezredek fejlődése helyett a gyomroknak, s ceremóniáknak szolgáltak

Változott a Világ, a tudomány az eget ostromolja,
Az emberiség értelmi szintje megnőtt óriásira.

Kémlelik a makrokozmosz végső határait,
Kutatnak a mikrokozmosz alsó határáig,
Döbbenettel megállnak a misztikum előtt,
De nem esnek térdre az Úristen előtt.

Ennyit magyaráztam, értelmem elfogyott,
Évezredek bűne mára sem változott,
Egyszerű szavaim talán megértitek,
Köszönöm, hogy nem fogyott el türelmetek.

Budapest, 2005. május l9.

Farkas Viola

“ÍRÁSTUDÓK ÉS –MAGYARÁZÓK” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Kedves Marika!
    Örülök, hogy át rágtad Magad a hosszú olvasnivalón, dicséret illeti a kitartásod. Köszönöm.
    Szeretettel gondolok Rád: Viola

  2. Kedves Keni!
    Örülök, hogy el olvastad és köszönöm, hogy véleményt is írtál.
    Szeretettel. Viola

  3. Kedves Viola !
    Azt gondolom, hogy ezeken az oldalakon ez a leghosszabb vers.

    De csöppet sem csodálkozom ezen, hiszen ezt nem akármilyen alapok témája diktálta. Átrágtad magad az Ó és az Új Testamentumon – Szövetségeken.
    Elemezted, Te is véleményt alkottál a farizeusokról is.
    Az egyházak, felekezetek és és papjaik igen jól megéltek bizony évezredeken át, és csak ritkán volt közöttük igazán éhező. Na nem is az írásaikkal laktak jól, míg a nép odaadta nekik utolsó karajcárjait is.
    Ha volna jövőbe látó tehetséged, még megírhatnád a Jövő Szövetségét is, amibe tényleg jó volna belelátni. Ezt csak egy kis humornak szántam, de itt azért a tréfának mégsincs helye. Ezt ne vedd komolyan – távol áll tőlem, hogy sértselek vele, de ide kívánkozott.
    De azt hiszem, ez már íródik régóta magától is.
    Minden szavad igaz, amit mondtál és csodálom kifogyhatatlan energiád forrását és elánodat.
    Csak gratulálni tudok.
    Szeretettel !
    keni

  4. Kedves Timóca és Zsuzsanna!
    Köszönöm, hogy elolvastátok és a megjegyzéseteket is. Igazatok van,
    tényleg hosszúra sikerült, pedig rövidítettem is, de tovább már nem lehetett, mert fontos részek maradtak volna ki belőle.
    Szeretettel: Viola

  5. Kedves Farkas Tímea!
    VAlóban, ez az alkotásod elég hosszúra sikerült, de talán csak azért, mert ennyi sok minden foglalkoztatott, és versedbe foglaltad szinte a teremtéstől a mai napig számított időszakot is.
    Engem legjobban két sor fogott meg, ill. annak mondanivalója:
    "Döbbenettel megállnak a misztikum előtt,
    De nem esnek térdre az Úristen előtt."

    Bizony, csodálkoznak az emberek azon, amit nem tudnak megmagyarázni semmivel, még sem hiszik egy mindenható létezését!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

Szólj hozzá!