Szeretet.


Szeretet

Emberek,
kik szeretet után kutattok,
a kétségbeejtő magány
reménysugarába kapaszkodva
bizakodva, hogy találsz majd valakit,
ki befogadja lelked titkait.
Szívből jövő ajándékként,
mit nem tört össze a gyarló világ,
nem számít hogyan éltél eddig,
mert a szeretet: feltétel, képmutatás nélküli,
isteni adomány.

Legbelső éned, titkaid gyümölcse
mi lecsendesít kínt és fájdalmat,
ha eljön az ideje.
Éjjel és nappal, bármilyen
mélyre szállj: e merev világ
homályában, segítő kézzel vár.
Csüggedő- meggyötört életed,
s kétségbeesés idején,
a szeretet békét hoz, s érzed,
lesz erőd tovább lépni még.

Sivataggá vált- kifosztott lelkedet
még fogva tartja a félelem,
s az eltaposott érzelmek mezején,
gyökerestől kitépett szívek-halomba hevernek.
De tüzet fog majd egyszer e látomás!
Újra izzik a szeretet…
s az örömtől minek neve nincs,
csak azt érzed: szeretsz! szeretsz! szeretsz!
Mondj igent rá, tárd ki szíved e szónak,
mert nélküle olyanok vagyunk az élet tengerén,
mint az üresen bolyongó, elveszett csónak.

2008. 04. 03.

Cobblah Ilona Dzsenyami

“Szeretet.” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Violám köszönöm hogy itt jártál… igen- igen .. ha birtokoljuk ezt az érzést gazdagok vagyunk…ha nem..a legszegényebbek…
    szeretettel
    Ilona

  2. :)Ha kérhetem…csak…colega…így kisbetüvel:)
    Gondolkoztam..tudom,lehet rosszul tettem:)
    Nagyon jó verset írtál…Köszönöm:)
    …szeretet,néma
    nem kiált….
    Szívben nyíló
    apró ,csöpp virág.
    Szeretet ad..
    még picit se kér…
    Fontos,táplál,éltet,
    mint a vér!
    Szeretet nélkül
    élni nem szabad..
    Hazug lesz
    "Mely ápol s eltakar"
    Hazug lesz a szó,
    a szerelem…
    Hazug lesz a
    könny a szemeken….

    Igazán tetszett a versed:) megihlettél:)

  3. Kedves Ilona!
    Nagyon szép a versed, érdemes rajta elgondolkozni, de a SZERETET, a legnehezebb, biztosan tudod, mire gondolok?
    Mert ahol viszonzás van, az nem érdem, de akik gyűlölnek?
    Szeretettel gratulálok: Viola

  4. 🙂 no már szemüveggel sem látok… bocsánat kedves írótárs… SKAPI ANNI ,csak közben írtam kedves szerkesztőnknek is egy levelet, aztán eltévesztettem itt a sorrendet…Megtisztelsz hogy olvastál…köszönöm.
    A hibák ellenére amit fentebb felvetettek- gondolom élvezhető a vers… és nem vették el a kedvemet az írástól ettől ne tarts- függő lettem:):D ..az a többes szám- egyes szám tényleg zavaró… javítani fogom…
    szeretettel
    Ilona

  5. Katikám… köszönöm hogy kifejezted tetszésedet..
    szeretettel
    Ilona

  6. Üdvözöllek Krisztikém… visszatértem kis kihagyás után… köszönöm hogy olvastál…és igazad, van nehéz lenne mindig és mindenkinek megfelelni…de nem keseredek el… tanulgatok a véleményekből…
    szeretettel
    Ilona

  7. Kedves Ilona!

    Többször és hangosan is elolvastam versedet. Nagyon tetszett.
    Szerintem egy verset nem lehet egyszer elolvasni és véleményt mondani. Én megtaláltam a mondanivalót, a ritmust a rímeket, a dallamot, mindent. Ne keseredj el. nem kell mindenkinek megfelelni. Téged tegyen boldoggá az, amit írsz!

    Gratulálok: Anni

  8. Kedves julilooth.. nos ha esetleg visszatérsz… olvasd el úgy a verset … hogy nagyon figyelj a mondat kezdésekre -végekre… az írásjelekre… tedd a hagsúlyt oda, ahol jelezve van… nem könnyű olvasni a szabad verseket mivel sokszor versszaknyi hosszú gondolatsorok kapcsolódnak össze és távolabb esnek egymástól a rímek összecsengések, nagyobb terek vannak a ritmus és dallam között.. köszönöm hogy itt jártál ..
    szeretettel
    Ilona

  9. Szia kedves Robi… köszönöm szavaidat … és örömmel tölt el hogy így látod… a legkifejezőbb nyelv a mienk a világon azt hiszem… talán nincs is szó, kifejezés amit nem használtak milliószor … s mégis minden vers mást ad gondolatiságban érzelemben ugyanazakkal a szavakkal kifejezve…
    No ez a vers és a szó varázsa..:)

    szeretettel
    Ilona
    Ilona

  10. Szia Zsuzsikám… hol egy nyelvéssssssszzz:)no ezt a problámát amit felvetettél… azt hiszem körbejárom.. igazad van… gondolkoztam… a teljes többesszámba való átírás elrontaná a vers dallamát … nyers lenne… Az Ember ..szóval índítva csak néhány kifejezést kéne átírni…
    de az is lehet, egy mondat rövidítés ponttal, vagy egy felkiáltó jel elhelyezése ami nyitná a teret a mondaton belül megoldja átfedi ezt a problémát …agyalni fogok rajta …

    Most elutazom kis időre.. de ha visszajöttem jelentkezem..
    köszönöm a rám szánt időd..
    szeretettel
    Ilona

  11. Timócám üdvözöllek ….köszönöm hogy itt jártál és olvastál..
    én úgy éreztem az utolsó két sor megfelelő lezárása ennek a mondanivalónak.. vagy nem:)
    pussz
    Ilona

  12. Üdvözöllek kedves Leonardovics…
    1…Ezzel azt akarod mondani hogy … ha soronként kiszámolt szótagszámmal íródott volna többet érne:)? nem hiszem hogy a formai jegyek határozzák meg egy vers értékét..
    2…Sokat akarok mondani de keveset fogok…?
    az biztos, hogy nem úgy ültem le ezt a verset megírni , hogy ez járt az eszembe… egy érzés és annak a hiánya …amit annyian keresnek… a gondolatok igaz egymás után jönnek, de mégis csak egyik a másikba fűzve vezeti az olvasót. Hogy kinek mit mond és mennyit azt az olvasó döntse el… én csak éppen annyit akartam mondani amit a versben leírtam…se többet se kevesebbet..
    Mindenki más érzéssel- elképzeléssel olvas egy verset, mást érez bele..talán nem is mindig azt, amit a verssel az író üzenni akar..ez lehet az író, de lehet akár az olvasó hibája is. minden izlésnek megfelelni képtelenség…de ez így is van jól…

    Ami pedig az utolsó két sort illeti… ha egy szót vagy kifejezést a hétköznapi szóhasználattal szemlélünk egy versben.. hát akár minden szavunk közhelyes elhasznált…:)
    de… a versben a megfelelő szövegkörnyezetben ,annak szerves részeként, a legbanálisabb elcsépelt szó is más értelmezést kaphat , más érzést válthat ki … egészen más értékrendet képviselhet… szerintem.. 🙂

    Nos.. köszönöm az észrevételeidet… azért ne hidd hogy nem gondolkoztattál el..
    tisztelettel
    Ilona

  13. kedves Ilona,,,
    nagyon szépen leírt gondolataiddal , csak egyet tudok érteni,,,és nem hogy elhasznált, banális lenne a versedben használt jelző /-k / hanem inkább sajnálatos, hogy egyre ritkábban és egyre kevesebb ilyen jelzők jelennek meg,,,
    szép szavaink többszöri használata még nem teszi azokat elhasználtá, de legfőképpen nem banálissá,,,,,mert alkalmazásukkal inkább a nyelvet őrizzük meg,,,,, nem csürni csavarni kell és folyton újabb újabb nyakatekert szavak használatával "elrondítani",,,hanem ahogyan Te tetted: ügyesen használva nagyon szép mondanivalóju dolgokat létrehozni belőlük,,,,
    dehát kinek hogy,,,,
    szerény véleményem az, hogy igen is szépet alkottál, és használd csak nyugodtan ezeket az "elhasznált" szavakat, ha ilyen körülmények között használod,,,,,mert "méltóan" használod őket,,,,
    gratulálok,,,
    szeretettel: R

  14. Kedves Ilona!
    Szerintem jobb lenne a vers, ha egy valakit szólítottál volna meg a versben, vagy az egész többes számban lenne.
    Az elején az emberekhez szólsz, majd amvers ötödik sorában úgy folytatod: "bizakodva, hogy találsz majd valakit,
    ki befogadja lelked titkait."
    Engem csak ez zavar egy kicsit.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna

Szólj hozzá!