A fogva tartott elme.


A fogva tartott elme

Amikor a gondolat is elfárad,
s mint hatalmas pók szövi be
az elme sötétedő ablakát,
nesztelenül szorítva össze
a terjeszkedő csendet,
melyben emlékek szakadozott
néma filmje pereg, csak pereg,
mint éjek és nappalok
a mindenség felett.

A darabokra esett tudat nem nyílik.
Némán-a semmi körül lebeg,
táncol benne a pillanat fénye,
a lélek szorongva el-el fullad…
az ég lassan ad jelet.

A gyötrelmet a szív sem bírja el.
Verítékes, csonka álmok iszonyatában,
fájdalom, s szelíd őrület énekel.
Magára zárt várában-rácsai mögött,
nem lázong-nincs meghallgatás!
Torzított világában homály, s béke van,
az idegekben nincs robbanás.
A vád éles kése hasít (csak),
minden napnak egy új rovást.

2009. 09 25.

Cobblah Ilona (dzsenyami)

“A fogva tartott elme.” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Üdvözöllek kedves Zoltán… köszönöm a véleményed és gratulációd -örülök hogy itt jártál…
    szeretettel
    Ilona

  2. Kedves BD és Ferenc… köszönöm a megtisztelő… véleményeket..

    szeretettel Ilona

  3. Kedves Böbe és László.. köszönöm a hozzászólásotokat…
    szeretettel
    Ilona

  4. Kedves írótársak…olvasóim…örülök hogy itt jártatok
    köszönöm a véleményeket..

    Arlena kedves … bizony az oldal pörgős…és nem csak te nem jutsz el mindenhová… vagyunk így egy páran azt hiszem-én is többek között… 🙂
    Szeretettel
    Ilona

  5. Kedves Ilona!
    Egyetértek az előttem szólókkal, és különösen T Pandur Judittal is, mondanivalóját illetően. Arra készteti az embert, hogy tovább gondolkodjon, de a vers mondanivalójának megértéséhez jó adalékkkal szolgáltál azzal is, hogy megírtad, mi adta az ihletet, a támpontot gondolataid papírra vetéséhez!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  6. Kedves Ilona!
    Nagyon jól átadtad az érzést, szinte beleborzongtam! Ezt a szörnyű lelkiállapotot remekül ábrázolod.
    Többször el kell olvasni, hogy az ember az egész mondanivalót feldolgozza. Szerintem egy vers akkor érte el a "felülmúlhatatlan", vagy a "nagyon jó" jelzőt, ha az ember akaratán kivül is tovább gondolkodik, az elolvasottakon. Ezt te elérted, gratulálok.
    Judit

  7. Kedves Anni… én köszönöm jól vagyok..:)
    és íme az ihletet adó story..
    Mindig éjszaka írok…mostanában több régi versemet csiszolgatva késő éjjel / megtapasztalva milyen nehéz belenyúlni egy kész versbe/ már néha olyan fáradt voltam hogy
    "A gondolat is elfáradt.". ez volt az ami a vers első sorát adta… napokig eszembe volt …és éreztem ezzel valamit kéne kezdeni.. hal nő vagyok, az intuícióimra hallgatok..:).
    Aztán egyik este valamelyik csatornán láttam egy filmet amelyben egy dan kóros fiú szerepelt… ügyesen eljátszva rövid kis szerepét.

    Ehez már csak az kellett, hogy felidézzem egy volt kolléganővel, dan kóros fiáról folytatott beszélgetéseinket.
    A gyereket aki már ekkor cc 25 éves volt / nem véletlenül írtam a gyereket../ személyesen is ismertem. Édesanyjával .. akinek az élete -csak e gyermek felügyeletéből és a vele való törődésből állt már nagyon megtörte az élet, de elképesztő amit mint szülő megélt és mint ember végig csinált.. .és csinál még ma is.
    Ezt az elme állapotot… ami küzd a homállyal, de néha brillírozik is…a fájdalmat, mert tudja hogy beteg.. a lassan születő gondolatokat … az önmarcangolás kínját próbáltam ebben a versben megfogalmazni…no persze nem orvosi szempontból… inkább emberi, érzelmi megközelítésből.. nos ennyi .. köszönöm hogy olvastál… és örülök, hogy megfogott
    szeretettel
    Ilona

  8. Kedves Ilona!

    Őszintén megmondom Neked, többszöri visszatért olvasás után tudok csak hozzászólást írni csodálatos versedről. Először csak átfutottam és azt mondtam magamban-mi akar ez lenni?-aztán olvastam a többi verset, ami könnyebben értelmezhető volt. De nem hagyott nyugodni a gondolat és újra és újra visszatértem. Ma reggel, korán Veled kezdtem a napot és átgondolva, ámulattal olvastam az írásjelek által vezetett mély gondolataidat és megszületett bennem a felismerés, ez káprázatos és megfoghatatlan, mert akivel ez történik, nem tud ilyet írni. Miből merítetted ezeket az észbontó gondolatokat?

    Minden elismerésem a Tiéd: Anni

  9. Üdvözletem minden kedves írótársnak …olvasómnak… köszönöm a véleményeket-elismerő szavakat…
    Az én elmém is majdnem darabokra esett mire megírtam..:D
    Szeretettel Ilona

  10. Kedves Ilona!
    Fantasztikus! nem tudok most mást írni, mint, hogy úgy írtad le elmém mostani állapotát, hogy ez egyszerűen hihetetlen! "Fogva tartott elmémből" most ennyi tellett! gratulálok!
    Szeretettel:Juli

  11. Kedves Ilona!
    Elképesztően tetszik a versed! Igaz, többször el kellett olvasnom, hogy felfogjam a fáradt agyammal, de olvasni is élvezet volt. Örülök, hogy Rád találtam.
    Szeretettel: Klarissza

  12. Kedves Ilona!

    Na itt aztán meg kellett kapaszkodnom a szék karfájában.
    Fantasztikus amit írtál!
    Nem tudok szóhoz jutni, annyira tetszett, csak gratulálni tudok.

    Szeretettel: Icus

Szólj hozzá!