Tenyereden. – Homályban. – Gyöngyeim.

Összes megtekintés: 1,485 


Tenyereden

Olyan vagy fölöttem,
mint a mezőn
az akácok fölött
lobogó jegenyék
zöld lángoszlopai.
S alattam,
mint a dűlőutak alatt
vonuló gyökér erezet
összekuszált
élő sövény csatornái.
Bogaidon összeolvadva
parányi sziklatömbök.
Porszemek és vér.
Az élet sivatagi oázisán
az én vérem
s porszemeim
omlanak szét tenyereden.

Homályban

Magányomban fák ölelnek,
s száraz karjuk
keménységébe olvadok puhán,
szavak, jelképek között
homlokom vér-rózsái tűzben égnek.

Itt vagyok!
S vergődő elmémen homály pihen,
puszta létért ordító-értelemmel
versenyt fut életem,
s huszonhét évem kevés
a győzelemhez.

Árva lépteim gúnyolnak,
maguk halk koppanásaival,
csendet hallgatok, s közben
görcsös ragaszkodás az értelemhez
erőre kap testemen,
s az akarat vadul kívánja tetteit.

Meghasadt értelmek fájó üzenetei
szörnyű rendet zúdítanak reám,
tudatlanul hallgatni, szavakat
megtudni, mi-miből fakad,
s titkolni elmém ujjongásait
előttetek.

Gyöngyeim

Homlokom gyöngy leheletei
gördülnek végig az arcomon,
s hullnak le a semmibe
de újra az enyémek lesznek
majd ha szomjazom.

Cserép Imre

“Tenyereden. – Homályban. – Gyöngyeim.” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Zsuzsa és Kedves Kati!
    Köszönöm a hozászólásotokat. Remélem a jövő év sokkal jobb lesz a számomra, mint az idei és azt is remélem, hogy az időm is több lesz. Békés Boldog Új Évet kívánok nektek, nagyon jó egészséget, sok boldogságot és sikert!
    Szeretettel: – Pegazus.

  2. Kedves Imre!

    Egyéni hangvételű verseid mindig elgondolkodtatóak számomra, és megvallom, néha nehezebben értem meg mondanivalóit, mint általában másokét.
    De szép hasonlataid mindig lenyűgöznek, amiből első versedben többet is találtam.

    A rövidke versed is a végén sokatmondó.

    A középsőt értem meg a legnehezebben, de talán azért, mert hiszen még a címe is az, hogy "Homályban" van.

    Üdv.: Torma Zsuzsanna

    :):):)

  3. Kedves Imre!
    Jogos az észrevételed, nem néztem a reg. tagoknál, hány éves vagy. Most megnéztem, stimmel – 60. Hivatkozott mondatommal nem akartam sehová kilyukadni, az magánvélemény, mindenki úgy érti, ahogy akarja vagy nem akarja. Én is mindig őszintén írok, bántani nem szándékom. Ez a verspályázat eklatáns példa arra, hogy miképp lehet "felülmúlhatatlanná" minősíteni egy-egy verset. Amíg nincs független, hozzáértő zsűri, addig az osztályzatok baráti alapon születnek. Leonardovicsnak én is küldök privátban verseket véleményezésre, amelyekre sokat adok. Írtam én neked valami bántót? Ahogy visszaolvasom írásaimat, hát – nem. De ha átlagon felüli érzékenységgel vagy megáldva, netán megverve, akkor értem a finom célzásod. Az 5-fokozatú osztályzati skálába azért én beiktatnék még két további fokozatot: a nagyon gyengét és a kiválót. A felülmúlhatatlant pedig őszintén szólva törölném. Szeretettel üdvözöllek: Dávid

  4. Kedves Dávid!
    Én sohasem rejtegettem az életkoromat. Meg sem nézted a "Regisztrált tagok"-nál a nevemet, mert ha megtetted volna láthattad volna, hogy hány éves vagyok. Most sem értem mire akarsz kilyukadni, – mit értesz te azalatt, hogy:- "Tudod, ami huszonévesen jópofa, az 60 évesen megmosolyogtató is lehet. "? Látod Leonardovics, akinek szintén válaszolok már ismer és azt becsülöm benne, hogy mindig őszintén ír hozzászólást, de nem bántóan.
    De örülök, hogy azt igérted, hogy elolvasod a többi verseimet is.
    Én is szeretettel üdvözöllek: – Pegazus
    Kedves Leonardovics!
    Megtisztelő, hogy "ellátogattál hozzám" és véleményezted versemet. Már leírtam, Dávidnál, hogy mit tisztelek benned. Nem akarom ismételni magam. Én is olvasom, olvastam verseid, amit fogok véleményezni és hozzászólni is.Csak most nagyon elfoglalt vagyok, és én csak úgy szoktam véleményt, hozzászólást írni, hogy többször is elolvasom a verseket, írásokat s azután írok véleményt, hozzászólást.
    Szeretettel üdvözöl: – Imre (Pegazus)
    Kedves Anna!
    Örülök, hogy "ellátogattál hozzám", olvastad a verseimet.
    Szeretettel üdvözöllek téged, kedves családodat. Szeretettel: – Pegazus

  5. Pegazus, köszönöm válaszod, meg fogom nézni a többi munkáidat is. Valóban, a versek végén fel kellene mindig tüntetni, hogy mikor született. De ha a szerzőaz életkorát is rejtegeti előttünk, akkor nem tudjuk hova tenni időben a versét. Tudod, ami huszonévesen jópofa, az 60 évesen megmosolyogtató is lehet. Szeretettel : Dávid

  6. Kedves Pegazus …nem számít mikor írtad ezeket a verseket… bőven van benne amin lehet elmélkedni, és megfogja az olvasót…"A gyöngyeim "pedig igazi kis gyönyszem
    szerettel
    Ilona

  7. Kedves Kriszti!
    Ne dicsérj annyit, mert még elpirulok! Más is ír így, sőt még jobban, akár te is Timóca is és még sokáig sorolhatnám a neveket, akik jobbak nálam. De azért köszönöm a hozzászólásod. Szeretettel üdvözöllek.
    Kedves Timóca!
    Köszönöm, hogy hozzászóltál a verseimhez. Remélem, hogy nem csak a Gyöngyeim c. versem "megy majd át hozzád", hanem a többi is. – Szeretettel üdvözöllek.
    Kedves Dávid!
    Nos elárulom neked, hogy már hatvan éves is elmúltam ez év március 20-án. Ezt a Homályban c. versemet még fiatalabb koromban írtam és már "bekötötték a fejemet is".
    De ezt nem tudhattad. Semmi baj! Azért, ha meg akarsz jobban ismerni olvasd el a többi "archív" verseimet is. Nem haragszom rád, mivel te egy "súttyó, fiatal legénykének" írtad a sorokat s nem ismerted még a többi munkáimat. Kíváncsi lennék, hogy ha elolvasod az írásaimat utána milyen véleménnyel leszel!
    Ettől függetlenül téged is szeretettel üdvözöllek: -Pegazus

  8. Kedves Imre!
    Igen, huszonhét éved kevés a győzelemhez… Ahogy szoktam mondani: káosz, káosz, legyőzhetetlen káosz. Csak nincs dendrofóbiád? (Félelem a fáktól). A fentieknél sokkal nemesebb gyöngyöket fog kilehelni homlokod, ha majd érzelmeid megállapodnak, "bekötik a fejed", és lesz kivel megosztani belső lelki háborgásaidat. Nekem átjöttek a versek, kár, hogy át is mentek…
    Üdvözöl: Dávid

Szólj hozzá!