Holdkaréj


Holdkaréj

Napfénytelen holdkaréj
Egy csillagpettyes éjszakán
Úgy döntött, hogy lepihen
S nem járkál árnyak után

Feslett felhő, nyurga szél
Szegte kedvét untalan
Ha nem látják szívesen
Csak kerek-pocakosan

Minek törje ő magát
Egy kifliszerű holdkaréj
Soványság nem boldogít
Minden úgy szép, ha kövér

Fák lombján nyugvó feje
Oly gyönyörűt álmodott,
Hogy mikor a nap felkelt
Jó érzéssel távozott

Észre vette fényesebb,
Gömbölyödik a hasa
Hízott kacsát álmodott
S jóllakott az éjszaka.

2009.

Kondra Katalin

“Holdkaréj” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!

    Nagyon aranyos, játékos, kedves versed, igazán tetszett. Különösen az a rész, hogy"Minden úgy szép, ha kövér". Ugye ez ránk is vonatkozik? Gratulálok!

    Szeretettel: Anikó

Szólj hozzá!