Trianon emlékére
Valamikor réges-régen,
Valahol a Don-vidéken,
A magyarság megszületett,
Egész nép felemelkedett.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Átéltünk több ezer csatát:
Honfoglalást, mongol hordát,
Mohács vesztét, török dúlást,
Szétszakadást, osztrák igát.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Mint szeretett édesanya,
Úgy védte magát a haza.
A nagy háború esztelen,
A döntés meg értelmetlen.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Beregszász, Munkács és Ungvár:
Most már mind ukrán fellegvár.
Kassa, Losonc és Nagyszombat:
A harang értetek kongat.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Pozsony, ’hol ország gyűlt össze,
A döntés ezt is elvette.
Muraszombat és Szabadka:
Immár egy másik kápolna.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Arad, Temesvár és Déva:
Büszke légy, te magyar véna!
Nagyvárad és te, Kolozsvár,
Hol Mátyás király háza vár.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Segesvár, Torda, Beszterce,
Szép Erdély ezer rejtelme.
Anyátlan maradtak minden,
Határokon kint rekedten.
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.
Szomszédba bármerre megyünk,
Magyar a mi közös nyelvünk.
Testvérem, ez a mi hazánk.
Magyarország, édesanyánk!
Egy nemzet él itt magában,
E kicsinyke kis hazában.