Pure emotion
Szerelemben nem kell s talán nem is lehet:
Lopni, kifacsarni a mély érzelmeket.
Amit adhatunk, csak jön… úgy kifakad!
Van, hogy nem is látjuk, mi jó s mit nem szabad.
Hisz elvakít, megigéz, zsigerekig ég!
Nem létezik más, elragad a hév!
Hiszünk mindenben, mert minden-minden szép…
Álmunk festette… Csodálatos e kép!
Ha mégis szétreped, vagy összevissza tör
E bűvös sokszor szép, ám csalóka tükör…
Szilánkjai szúrnak, s a szív beléhasad…
Érzés! Ám ha bűn, hát legyek áldozat!
Müller Róbert
Kedves Robi!
Végre ideértem. Nos, miután eltettük a bicskáinkat, gondoltam, véleményt mondok, már ha nem haragszol.:)
Ilyen címmel én valami lazább szöveget képzelnék el, olyan rap-szerű szöveget. Ám lehet, pont így akarod becsapni a gyanútlan Olvasót. 🙂
Komoly dolgokról írsz, megmondod a magadét és mindezt egy versbe csomagolod. Kis ravasz.:)
A "tör" igével kapcsolatban már az előttem szólók elmondták, amit szerettem volna. A második versszak utolsó két sorában kicsikét erőltetettnek érzem a rímet. Az utolsó sorban én kihagynám az "e" szócskát, no de ez az én szájízem.
Tudod, egymás mellé kellene tennünk a verseinket. Ugyanarról beszélünk, de mégsem. Olyan yin-yang, férfi-nő, fehér-fekete párost alkotnának együtt.
Szóval, kézfogós szmájli és gratulálok!:D
Üdv: Mab Tee