Balatoni naplemente


Balatoni naplemente

Megmossa arcát a tó vizében
Tüzes palástját égre teríti
Elpirul az első csillag láttán
Hegyek vonalát lilára festi

Mosolya utolsó sugarával
Aranyba vonja a fűszálat
Búcsúzik illő méltósággal
Bronzba önti a homokvárat

Ahogy elhalad nyugatra
Csillog a felszín, lenn a mélyben
Puha iszapba burkolózva
Alszik a nap a tó ölében.

2009

Kondra Katalin

“Balatoni naplemente” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Katain!

    Tökéletes gyönyörűséggel adtad át számomra a balatoni naplemente varázsát, szépségét, áhítatát. Mid ezt olyan fantasztikusan fogalmaztad meg, hogy a lélegzetem is elállt. Meseszép! Felülmúlhatatlan! Fogadd elismerésem!

    Sok szeretettel: Anikó

  2. A naplemente szépsége elragadó tud lenni. – Te is szépen jelenítetted meg:))
    Szeretettel: Éva

  3. Kedves Katalin!
    A Balaton szerelmese vagyok. Öröm volt olvasni versben is a gyönyörű balatoni naplementét.
    Szeretettel: Titanil

  4. Kedves Katalin!
    Színes filmet varázsoltál elém a verseddel!
    Gondoltad volna?
    Gyönyörű volt..nekem elhiheted!
    Szeretettel köszönöm:Teri

  5. Kedves Katalin!
    Gyönyörűen teszed elénk azt a csodás naplementét.
    Szinte láthatjuk mi is. Szép vers!
    Szeretettel:Rozálka:P

Szólj hozzá!