Meghaltam érted
Simára koptatott szavak
egy rongyos szájból
kijózanító pofon
a keményszívű világtól.
Sértő szavaidat
mint ruháidat a fogasra
egykedvűen akasztottad
arcomra, és
ahogy elnéztem szemeidet
két vörösen villogó szemafor
jutott róluk eszembe
majd az újabb felvonásban
gondolatok vágtak
gyalogösvényt bennem.
Kivetkőzöl magadból
amivel felruházol engem
mert vannak benned
olyan tulajdonságok
amikkel felöltöztetsz.
Számodra semmit sem
érő dolgokkal
teszel gazdaggá
önmagadat
így téve koldussá.
Te kővel dobtál meg engem
amit én simogatásnak éreztem
elöntötte bensőmet
a jó szándék árvize
megütöttél – becéztelek
leköptél – megszeretgettelek
kést szúrtál a szívembe
meghaltam érted.
Hajgató Attila
Kemény ellentmondások lüktetnek a versedben.
Tetszett!
Kedves Attila!
Én sem azt néztem versedben, hogy mennyire következetesek a szótagok és rímelnek-e a sorok.
Ennél sokkal jobban érdkelt a vers mondanivalója, és tetszett, ahogy játszol a szavakkal:
"Kivetkőzöl magadból
amivel felruházol engem
mert vannak benned
olyan tulajdonságok
amikkel felöltöztetsz."
Üdv.: Torma Zsuzsanna