Ez a tigris éjszakája


Ez a tigris éjszakája

Sötétben lapul a tigris
Csendben vár, az éjszakába
Lángok őrzik még a tábort
És a tigris nemsokára

Settenkedve, de elindul
Éhes gyomor már nem várhat
Fáklya riaszt, a vad nem fél
S ameddig a szem elláthat

Emberek ugranak talpra
Lángok égnek őrült fénnyel
Felverik az egész tábort
Harcolnak az ellenséggel,

Amikor egy apró szikra
Piros tűznyalábbá éled
Belemar, és a támadó
Megismeri a félelmet.

Csak egy éj amíg távol van
Másnap újra megpróbálja,
Ameddig egy embert is lát,
Ez a tigris éjszakája.

Kondra Katalin

“Ez a tigris éjszakája” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!

    Sok természeti képpel díszített versed jól érzékeltette a zsákmányra vágyó tigris elszántságát.
    Kár hogy épp emberre vadászik,szeretem a tigriseket,igaz csak állatkertben volt hozzá szerencsém,de talán nem is szeretnék más körülmények között találkozni velük.

    Versedhez gratulálok,sok sikert:Juli

Szólj hozzá!