Nagy László emlékére

Léted végleg lemerült

Nélküled ki öleli majd a fákat
Helyetted ki becézi a kiscsikót
Sárba ki rajzol keresztet az első szerelemre
Lába kinek lép mérföldet előre
Kőre ki ír bolgár dallamot
Most ki siratja el a kiscsikót

“Nagy László emlékére” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. "S ki viszi át fogában tartva
    a Szerelmet a túlsó partra!"

    Szép emlékezés.

    Imre

  2. Szep emlekezo vers a nagy koltorol.
    Gratulalok.
    Maria(l)

  3. Szép vers. Méltó megemlékezés erről a nagyon szerethető költőről.
    Üdv: Kati

Szólj hozzá!