Kié ez édenkert…
Kié ez édenkert,
hol színekkel telve minden,
hol keverednek evidenciák,
s jámbor szürkeségemre vágyom.
Kié ez édenkert,
hol illatokkal telve minden,
hol virágok nyílnak asszonyölben,
s vágyaim újrafestésére vágyom.
Kié ez édenkert,
hol szirénénekkel telve minden,
hol imádatra hívnak dallamok,
s tékozló lelkek gyűrűjéből
friss áhítatra vágyom.
Kié ez édenkert,
hol léptem nyomot hagy,
mégis elődök nyomaiba lépek,
s vad tudásvággyal
leomló éjsötétre vágyom…
és nyitva hagyott kertkapura.
A kertkapu legyen mindig nyitva.
Imre