Hajnalra ébredés
Hajnal futnak a szerelmesek
Hazafelé, s nyújtja ki hosszú
Végtagjait a Nap, összekoccannak
A betűk, s a molekulák, álom
Csukta le halkan, és gyengéden
Két szememet, élő fáklya lángjainál
Vonom le szépen betűimet, mint
A vasmacskát a tengeren, reggelre
Azonban eltűnik a táj, kiviláglik
A magány, mely emberben
Működő, arany középút, s
Ember nem találja helyét
Ebben a világban, tapogatózik
A sötétben, ujjnyomaiból készít
Költeményt, mediálisan kép
És szó között, szomjas vagyok,
S a lét vizében fürdik meg
Tekintetem, vágyamat
Beteljesítve érzem, hajnalra
Magamra ébredek, álmom
Során, ugyanis Léthét kér
A szívem, hogy feledjem
A múltat, s bízzak benne,
A jelenem szép, mindent
Kedvvel teszem, haldokló
Hattyú, bús emlékezet,
Ébredj rá ma magadra, s
Vidd kívül a világnak, hogy
Megszületett az eszme,
S mint Narcisszosz önmagába
Beleszeretett bele a víz tükrében,
Úgy ébrednek ma az emberek,
Azt hiszik, minden körülöttük
Forog, ám hajnalt kér a szívem, hol
Egyszer majd életszóra vált
Az eddigi gazság, tükröt tartva
Ember elé a szellemi igazság.
Megkongatták a harangot,
Hangokban úszik a világ,
Békesség az embereknek,
A víztükörben pedig Isten
Lelke lebegett, bízva,
Vannak még csodák, s mikor
Belenéztem a vízbe, magam
Helyett Istent láttam, s jöttem
Rá, bennem is jelen van
Az isteni jelenlét örökre, tükrözve.
Székesfehérvár, 2010. június 26.
Elbert Anita
[b][color=#000099]Kedves Anita !
Még alig olvastam itt e rovatban el pár verset, de azt tapasztalom, hogy sokan akik ide írnak – talán nem véletlenül – hiszen nyerni szeretnének..
De én sajnos azt tapasztalom, hogy a nagy erőlködésnek csak a nyögdécselés a vége…
Te ebben a versedben, annyi mindent összesűrítettél, hogy számomra csak egy szóhalmazzá vált, ám az is biztos, – mégis tartalmaz mondanivalót…
Ezt most nem csak Neked írom, hanem az ide írók több, mint a felének…
Én a közel kétszáz versemből egyet sem küldtem még be ide, – több okból, de elsődlegesen azért, mert nem írok valami jól, szépen – és pontosan, – de azért mégis írok, mert nekem is vannak gondolataim, és kifejező erőm, és néha technikám is – verstanilag…
Elfogadom a versedet, és nem akarlak bántani fent-írtaimmal, – de én mint olvasó így érzékelem…
Tisztelettel !
– keni –
[/color][/b]
Szia Juli!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásodat, jólesett.
Kedves Anita!
Komoly és nagyon aktuális mondani valóddal egyet értek,
csak remélni tudom hogy az önző emberiség egyszer észre vesz maga körül mást is.Hogy egyszer szembe találja magát saját lelkének tükrével és meglátja benne a csodát.
Versedhez gratulálok és sok sikert kívánok.
Szeretettel:Juli