ÁLMAIMBÓL
Múlt béli álmok… oly szépek voltatok.
Gyertek hát vissza… most rátok gondolok.
Gyöngy fűző damilom kezemben tartom.
Értékes álmaim… szökni nem hagyom.
Kis dobozba zárt …elmém szüleménye.
Egyenként raktam-e zárt szelencébe.
Lakattal zártam le… múlt béli álmaim.
Ebbe rejtettem el… titkosabb vágyaim.
“Minden vágyott álmom”…egy gyöngyszemet takar.
Kulccsal-e lakatot… most kinyitom hamar.
E damilra fűzöm… az összes gyöngyömet.
Szép titkolt álmokat… csak képzelt szerepet.
Drága vágyaimból… fűzök egy nyakláncot.
Nyakamba helyezem… de “ŐT” csak én látom.
Mostantól valóság minden egyes álmom.
– Hogy megálmodtam őket?… dehogy-dehogy bánom.
Láthatatlan vágyam… tolvaj nem lopja el.
Álomgyöngy-nyakláncom… csak nekem énekel.
Suttogja nekem ..az álmok mézes dalát.
Megőrzöm míg élek… minden egyes szavát.
2010.november.17.
Nagy Rozália
Kedves Rozália!
A múltból csak a szép, kedves emlékeket gyűjtsd össze és fűzd fel gyöngyfűzérnek. Azok az vágyaink, álmaink, amelyek a mi elménk szüleményei, senki sem veheti el tőlünk, azok mindig a mieink maradnak. Szerencsére!
Ez úton kívánok Neked és szeretteidnek is boldog, békés Újesztendőt!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
🙂
Kedves Dávid!
Meg kell hogy köszönjem, itt jártadat.
Hozzászólásodban közlöd velem,
-nem kellenek a hármaspontok.-de igen , mert én nagyon sok versemben használom.
-a múltbélt, gyöngyfűzőt egybeírnád.-talán ezzel egyetértek.
-damil.-miért nem lehetne ugyan damil?
-zárt szelencébe nem rakhatsz semmit sem.-miért nem rakhatom bele a zárt szelencébe az álmot "azt az álmot ami nem megfogható.
-ragrímeid nem igényesek.-miért nem lehet ragrímeket használni.?
Kedves Dávid, hát ennyit erről, de én nem haragszom, akkor sem ha még-jobban ízekre szeded akármelyik versemet, sőt örülök, ha itt jársz nálam.Köszönöm megtisztelő látogatásodat, és várom a hozzászólásaidat.
Szeretettel és tisztelettel:Rozálka;););)
Kedves Keni!
Köszönöm szépen , hogy minden versemet elolvasod, és értékeled.Nagyon jól eső érzés, hogy olyanok is olvasnak "engem" mint te aki már oly sok-sok verset írtál.
Minden hozzászólásodat igyekszem megfogadni, mert olyan tanácsokat, –olyan igazi "apai" -tanácsokat vélek felfedezni.
Örömmel veszem minden hozzászólásodat.
Tiszta szívemből köszönöm hűségedet.
Szeretettel és tisztelettel:Rozálka;)
—————————————————————–
Kedves Gyöngyikém!
Nagyon köszönöm szavaidat.
Szeretettel és tisztelettel:Rozálka
😉
Kedves Rozálka.
Szeretettel olvastam szép álomversedet.Ami pedig a tartalmát illeti nagyon megértem és szerencsésnek tartalak, hogy akkor amikor az ember üresnek érzi magát van hová futnia a múlba és vigaszt találni a régi szép álmokban.. Sok sikert kívánok szeretettel Gyöngyi.
Kedves Rozika, hallod-e?
Álom-vágyból túltermeltél. A soronkénti hármaspontok (…) szerintem fölöslegesek. A múltbélit, gyöngyfűzőt, egybeírnám. Raktam e, kulccsal e között nem kell kötőjel (-). Nyakláncod mézes(!) dalt énekel(!), sőt, szavakat suttog… Meglepő és érdekes megszemélyesítés. Klasszikus 11-es sorokkal indítasz, majd a 2. vsz. már 2×11+2×12, hogy a folytatás tiszta 4×12-es legyen. Tudatosan váltogattad a sorhosszakat, vagy egyszerűen erre nem figyeltél? A hangulatot rontja a damil szó, túl prózai. Álomgyöngyeid bármire fűzheted, nem muszáj pontosítani, hogy ez damil, cérna, drót, zsineg, stb. Zárt szelencébe nem rakhatsz semmit, csak zárhatóba. A szelence törékeny, míves, kicsi jószág szokott lenni, remélem, a lakat is olyan parányi rajta, mint az emlékkönyveken szokott lenni. Ragrímeid (tartom-hagyom, álmaim-vágyaim, dalát-szavát) kicsit könnyen jöttek, nem igazán igényesek.
Lesz ez még jobb is!
Üdv: Dávid
[b][color=#006600]Kedves Rozália !
A be nem teljesült álmaimból, nekem is van éppen elég, de én nem szeretném őket se lánccá fűzni, se őrizgetni, mert minden ilyen vágy, remény, álom, ami semmivé lett, már soha be nem pótolható.
De érdekes, hogy megszabadulni se tudok tőlük, mert egyetlen dolog szabad a világon: -a GONDOLAT, – mert neki parancsolni, vagy elhallgattatni nem lehet, mert Ő mindig oda száll, ahova akar, mint egy szabad madár.
Sajnos sebeket tép fel ilyenkor, de az álmaim is ilyenkor újra visszatérnek…
A beteljesült álmok, vágyak és remények – pedig számomra szinte természetesek, mert azért éltem, hogy valami jó is történjen néha velem is..
Sorváltó-rímes versedet szépen írtad meg…
Szeretettel !
– keni –
[/color][/b]
Kedves Julika!
Nagyon köszönöm, hogy mindig olyan hamar olvasod verseimet.Nagyon hasonszőrűek vagyunk mi ketten.
Hűségedet szívből köszönöm!
Baráti üdvözlettel:Rozálka
Kedves Rozálka!
Nagyon kedves megoldás a régi vágyak megőrzésére.
Az egész vers maga egy álom,ami engem is elsodort kicsit a saját álmaim világába.
Számomra egy jól megírt vers,amit élvezettel olvastam.
Szeretettel gratulálok,és sok sikert kívánok:Juli