Te vagy
Te vagy. Oly egyszerű titok.
Nem kérsz. Csak adsz szüntelen.
Csak vársz, hogy egyszer rád nyitok
S én megtérek hozzád hűtelen.
Miért, hogy hozzád bújni jó
S máskor messze kerget furcsa láz,
Védesz, mint húsát a dió
És téged bolyongásom megaláz.
Ha érzem, hogy menni kell megint,
Talán érted, mi űz szerteszét
S nem tudod, még látsz-e itt:
Te úgy szeretsz, mint senki még.
E játék téged összetörhet,
De szerelmed nem fél veszélyt.
Hogy téged így szeresselek,
Ó mit nem adnék én ezért.
Sille István
Kedves István,
Nagyszerű verset olvastam Tőled, mind a tartalom, mind a forma remekre sikerült.
Üdv, Feri:)
Kedves István!
Nagyon szép a versed, gratulálok!
Üdvözlettel.H.Gábor Zsike:P
Kedves István!
Ennek a versnek itt a helye!
Mert ez gyönyörű!..én nem is írnék mást ide.
Szeretettel, és tisztelettel.
Rozálka