Gyermekkorom IV.
Ártatlan volt a lepke, mely kezemre szállt,
ártatlan hazám, földjén idegen katonák,
súlyos csizmanyom, nyomor, égő pokol.
Sárban dagasztott a félelem, a sóhajom,
kacajom, bősz szél fújt fákon, bokrokon.
Világtalan sötét ablakok, a sziréna szólt,
óvóhelyre rohantunk, lerántottak a földre.
Sztálin-gyertya égett, csodálkozó fényben,
miért éjjel bombázott a mélyen zúgó gép,
a tér közepén illatos virágokat zúzott szét.
Megbolondult a csend, a felfordult világ,
foglyul ejtett embereket a zavaros pokol.
Bombatölcsér, mondták, a szívem sajgott,
hová lett a sok virág, illata s tarka színe.
Siettem reggel, láttam, állt még a kereszt,
rajt\’ töviskoszorús, szomorú pléhkrisztus.
Vártam, jöjjön a pap, kit mindig hallgattam,
törölje le könnyeimet, hideg rongyaimmal.
Nagyon sok szeretettel olvastam a döbbenetes versed.
Kívánok számodra békés napokat, hamar gyógyulást, jó egészséget Ica! (l)(f)
Kedves [b]Magdi, Babu, Ida, Rzsike, Kankalin[/b]
Soha senkinel ne kelljen megérni hasonlót sem.
Köszönöm az olvasást.
Egy kicsit betegeskedek.:|
Szeretettel: Ica
Szia Ica!
Élethű a versed, szinte a bőrömön éreztem, ami veled történt. Jól
ismerem a történelem ezen időszakra vonatkozó emlékeit, de csak könyvekből, a tanulmányaimból.
Közelebb hoztad ezzel a képpel.
Köszönöm, hogy olvashattam. 🙂 (f) (l)
Szeretettel: Kankalin
[b][i][center]Ica én szüleim elmondásából érzem át a leírtakat.Soha többé háborút.
Szeretném ha gondolataid sok iskolába,sok gyermekhez eljutna.[/center][/i][/b]
Drága Ica!
Ezek a rettenetes emlékképek végigkísérik az életedet.
Soha többé ne legyen háború, mert az csak a méregkeverőké, akik maguk soha bele sem kóstolnak…
Mindig együttérzéssel olvasom soraid.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ica !
A mély fájdalom kikívánkozott belőled !
Súlyos dolgokon mentél keresztul !
Szépen érzékeltetted a nagy fájdalmadat !
Gratulálok szeretettel…..Babu(l)
Kedves Ica!
Szeretettel gratulálok fájdalmas, de csodalatosan megírt versedhez!
Magdi
Köszönöm kedves Klári a gratulációdat!(l)
Prózában már megírtam, most kikívánkozik belőlem versben is.
Keresem az okokat és az összefüggéseket…de nem igen találok.
remélem felfejtem:)
Szeretettel láttalak
Ica
Kedves Ica!
Nagyon nehéz lenne szavakba foglalni, hogy mit éreztem verseid olvasásakor… Sok-sok szeretettel és elismeréssel gratulálok. Hatalmas lelkierő kellett ahhoz, hogy tudjál írni nehéz, szomorú gyermekkorodról. Köszönöm, hogy olvashattam(f)Kata