Nap csókolt


Nap csókolt

Nap csókot lehelt szememre,
és felébredtem, álmomban
Selymes füvön futottam
Hosszú fekete hajam szél borzolta
Lépteim ritmusát sebes patak sodorta.

Nap csókot lehelt szememre
És felébredtem,
Álmomban Nagy- Kevély nyergét másztam
Fentről falumat csodáltam,
Fekvését, házai kicsinységét.

Nap csókot lehelt a szememre
És felébredtem
Álmomban kertünk végi zöld erdőnkben
Kék ruhás gyönyörű hölgy vezetett,
Halkan mesélt nekem, tündérmeséket

Nap csókot lehelt szememre
És felébredtem.
Lebegtem fent, fent a magasban
Alattam erdőt, láttam, benne, erdei utak futottak

Nap csókot lehelt szememre,
És felébredtem.
Álmomban tengerparton sétálva,
Tenger illatát a földről imádtam.

Nap csókot lehelt a szememre
És felébredtem
Egy ajtót ma bezártam, magam mögött.
Milyen nehezen ment, nyikorgott a kulcs a zárban.

Nap csókot lopott a szememre
Utána kaptam, de csak hímpor festette kezem
És felébredtem

2011. 04. 07.

Domin Jolán

“Nap csókolt” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Joli!
    Versed hangulata, szinte magával sodorja az embert,és én hagytam, mert kellemes volt.
    Szeretettel:Zsike 😛

Szólj hozzá!