Első pillantás – Szabadon


Első pillantás

Lágy dallammá halkult az idő
a tér selyemköddé foszlott
mikor véletlen pillantásod
végre az enyémbe botlott.

Elinalt a vészjósló csend
az éj bennünk lassan elmerült
szemed szavára a hold ezüst
uszálya lelkemre terült.

Porrá szétomlott akkor a múlt
a bársony fénye megmaradt
s a holnap mi kőszikla volt
puha fényhálóvá elszakadt.

Lágyan bomlott a csók
édes ölelés lett drága gyermeke
s a szívnek lett e pillanat
az élet legszebbik éjjele.

Szabadon

Korhadt idő fáradt lelkemből kortyol
töviskönnyekkel borítva testembe mar
és ha feljajdulok ijedten olykor
rögtönzött mézesmázzal gyorsan betakar.

A múlt sóhaja álmokat lop tőlem
számon kérve rajtam a vágyott holnapot,
nem restell nekem udvarolni bőszen
s közben elrejti az összes kijáratot.

Könnyeim aprócska életszilánkok
a jövőmet vígan szabdalják riadttá,
de most megragadom a gondolatot
és örömmel kiáltom magam szabaddá!

2011. szeptember 13.

Szála Gabriella

“Első pillantás – Szabadon” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. [i][color=#9900cc][u]Drága Gabriella ![/u]

    Mit is mondhatnék első versed olvasata után?

    Oly finom, bársonyos, könnyed, és légies, mégis húsba, és vérbe maró, ami csak így tökéletes egy szerelemben !

    Második versedben a szabadság vándorait követed, annyi gyötrelem, és tépelődés után.

    *Szabad szerettem volna-lenni mindig,
    de őrök kísértek – végig – az úton !*

    [b]Mindkét versed mélyről fakadó. igaz gyöngyszem ![/b]

    [u]Szeretettel ![/u]

    – keni –

    [/color][/i]

  2. Kedves Mindannyian!

    Páran privát üzenetben kifejeztétek aggodalmatokat, mert fájdalmasnak gondoltátok a "Szabadon" c. verset. Ennek nagyon örülök, mert ez azt jelenti, hogy nem közömbös számotokra másik ember. Azt azért szeretném jelezni, hogy ez a vers sem feltétlenül rólam szól. Talán kicsit, de a végletek/ellentétek kihasználásával még inkább a választás lehetőségére szerettem volna a hangsúlyt helyezni. 😉
    Hálás vagyok minden fájdalmas, szürke és persze boldog napért, mert tanulhattam! Még egyszer köszönöm a figyelmet!:)

    Sok szeretettel,

    Gabi

  3. Kedves Ida!

    Nem tudom, honnan jönnek, de remélem van még ott pár. Ha nem, ezt is köszönöm.
    Némi túlzással fűszerezve írtam meg a második verset.
    Ha olvasom, elhiszem, hogy lehet ma új lappal kezdeni az életet. Csak el kell dönteni.;)

    Örülök, ha tetszett, nagy szeretettel
    Gabi

  4. Kedves Zsike!

    Örülök, hogy tetszett. Az első vers Neked is köszönhető;). Nagy hatással vannak rám a szerelmes verseid, ezért eljátszottam a gondolattal és leírtam egy elképzelt első találkozást.

    Sok szeretettel,

    Gabi

  5. Kedves Gabi!
    Az első verseddel elbűvöltél, nagyon, nagyon szép.
    A másik? Mit is mondjak?
    "Korhadt idő fáradt lelkemből kortyol
    töviskönnyekkel borítva testembe mar…"
    Honnak jönnek ilyen gondolatok? Káprázatos. Igen, nekem ez a szebb, mert ez fáj. Míg az első gyönyörködtet, a másik fáj, húsba markolóan fáj!
    Sok szeretettettel gratulálok mindkettőhöz.
    Ida

  6. Kedves Gabi!
    Mindkét versed nagyon tetszett, de az elsővel teljesen elvarázsoltál. Egyszerűen gönyörű!
    Szeretettel gratulálok ezekhez a gyönyörűen megírt érzelmekhez.
    Zsike:P

Szólj hozzá!