Bezzegek sora

Összes megtekintés: 103 

Bezzegek sora

A kék és narancssárga keveredése márpedig rózsaszínt kreál.
Láttam.
Elnémultál, elhidegültél.
Nem értem.
Bezzeg tegnap más volt.
Bezzeg akkor mást tettél.
Bezzeg akkor táncolt rajtunk a hajnal.
Bezzeg akkor én voltam ott.
Pont én. És ennyi.
Bezzeg én nem ő vagyok.
Bár ő lehetnék!
A csörgő kígyó édes mérgét kívánom.
– Én vagyok a király,
– Én vagyok a részeg,
– Én vagyok a hivatalnok,
Én leszek a lámpagyújtogató…
Bezzeg én már más nem lehetek.
Hívogat egy messzi bolygó, el kéne menni-
a bolygó melyen fű az ég és víz a talaj.
Elvágyódás… Félelem? Nem! Várakozás.
Hidegen ég a cigaretta, bíborban száll a füstje.
Le kéne szokni a cigiről.
Le kéne szokni a fájdalomról.
Le kéne szokni rólad.
Le kéne szokni a bezzegekről.

“Bezzegek sora” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Hatalmas költői eszköz az 'ismétlés", de szerintem nem ilyen halmozásban, mert a vers szép lenne tartalmilag. Amúgy is kicsit rendezetlennek érzem. Az első és az utolsó sor nagyon szép.

    üdv
    IMRE

Szólj hozzá!