Fogadj magadba

FOGADJ MAGADBA

lehunyt szemeim mögött
ujjammal formázom tested
nyelvemmel ajkaid között
arcodra rajzolom az estet
melled simul tenyerembe
szíved kezemben dobban
csókunkban olvad az idő
és a parázs lángra lobban
csípőd íve vezeti kezem
combjaid forró hajlatába
most a gyönyört keresem
Kedves, fogadj magadba

Tiszai P Imre

“Fogadj magadba” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Imre!

    Versed nem csak szalonképes izgatás,
    de magában élmény is.

    Gratulálok!
    Péter

Szólj hozzá!