Szürreál zavar
Árnyékmerevítők tartják az időt.
Átgázolsz rajta, merev lábbal.
Menekülsz előle, dombokon
suhansz, mik emberi csontok halma,
temetett múlt feledve.
Egy apát, egy anyát földeltél, szeretőt
számolatlanul, s ha agyonvernek majd,
húzd magadra a vérfoltos lepedőt,
s kiálts tolvajt.